Regionális helyzetértékelés a kora gyermekkori intézményrendszer hálózatos fejlesztésének megalapozásához
A 197 megkeresett intézmény egyharmada, 68 intézmény válaszolt megkeresésünkre, adataik alapján három adatbázist képeztünk:
? intézményi szintű aggregált adatokat
? 764 gyermekről individuális adatokat
? 487 szakemberről individuális adatokat.
Az intézményekből kikerülő gyerekek egyedi adatai alapján ?fejlődéstörténetüket? tudtuk nyomon követni, az állapotváltozásukra ható tényezőket kíséreltük meg egy modell keretében vizsgálni. Empirikus adatokra támaszkodó becsléseink alapján statisztikai eszközökkel is sikerült megfigyelnünk, hogy a gyermek állapotjavulásával a gyermek bekerülési állapota, az intézménybe kerülés kori életkora, a kezdőterápia heti óraszáma, illetve a terápiás folyamatban való szülői részvétel korrelál a legjobban.
Ha a gyermek bekerülési állapota közepesen súlyos, akkor az adatok alapján kisebb az esélye annak, hogy az állapota javuljon, mint enyhe állapotú társainak. Ha a gyermek bekerülési állapota súlyos vagy halmozottan sérült, ez a hatás még nagyobb, sokkal kisebb esélye van az állapotjavulásra, mint enyhe állapotú társainak. Ha egy gyermek egy évvel később kerül ellátásba, mint társai, akkor csökken az esélye az állapotjavulásra. Minél nagyobb a kezdő terápiás folyamatban a heti óraszám, annál valószínűbb, hogy a gyermek állapota javul. Annak a gyermeknek, akinek a szülei mindkét (kezdő és utolsó) terápiás folyamatában is részt vettek a foglalkozásokon, jelentősen nagyobb lesz az esélye az állapotjavulásra, mint akinél legfeljebb egy terápiás folyamatban vettek részt a szülők.
Az a tény, hogy a gyermeket utaztatni kell az ellátás helyszínére, növeli az állapotjavulás esélyeit. Ez az eredmény feltehetően a család szocio-ökonómiai hátterével is korrelál, illetve azoknak a szakembereknek a vélekedését erősíti, akik szerint az otthonról való kimozdulás, a szociális interakciók megnövekedése, a problémák hasonló helyzetben lévő sorstársakkal való megosztása a szülő mentális állapotát előnyösen befolyásolja, amely a gyermek fejlődésmenetére is kedvezően hat. Ám olyan intézményes tényezők is érvényesülhetnek benne, mint az intézményben használható szélesebb eszközválaszték és a többféle képzettségű szakember színesebb terápiás készlete.
A Tárki-Tudok által készített háttértanulmányt itt olvashatják.
