Oktatáspolitika

Előrehozott szakképzés 2012

A közoktatásról szóló 1993. évi  LXXIX. törvény 2009. évi XLIX. törvénnyel történő módosításával egy újabb képzési forma, az ún. "előrehozott" szakképzés jelent meg a szakiskolai képzés rendszerében, ennek értelmében " A szakiskolai nevelés és oktatás- azoknak, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek- megszervezhető kizárólag szakképzési évfolyamokon, a szakképzés követelményeinek és- legalább a teljes képzési idő egyharmadában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz élményeire épülő -, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadásával."

A kutatás célja az előrehozott szakképzés tapasztalatainak vizsgálata. Annak elemzése, hogy az előrehozott szakképzésben tanulóknak milyen a családi háttere, milyen az iskolai előélete és milyen motivációkkal érkeztek a képzésbe.

A világban több helyen találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy a társadalmilag kívánatos viselkedést pénzügyi ösztönzőkkel vagy szankciókkal próbálják kikényszeríteni. Az egyik kiemelkedő terület a perifériára szorult családok gyerekeinek óvodába csalogatása és iskolában tartása, amit gyakran feltételhez kötött pénzügyi támogatással próbálnak elősegíteni. 2010 nyarán Magyarország is erre az útra lépett, amikor a családi pótlékot iskoláztatási támogatássá alakította, és folyoósítását a gyerek iskolai hiányzásaitól tette függővé. 

Elkészült a Tárki-Tudok átfogó elemzése a magyarországi oktatási rendszert érintő kutatás-fejlesztés-innováció témakörében. A vitaindító munka a TÁMOP 3.1.1 program keretében az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megrendelésére készült, alapvető célja a definíciós és értelmezési bizonytalanságokkal jellemezhető terület minél szélesebb megközelítése, a hagyományosan technológiai használatú innováció fogalom értelmezése az oktatás területén. A tanulmány javaslatokat is megfogalmaz egy leendő oktatási kutatási, fejlesztési, innovációs stratéga számára.

A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet a TÁRKI-TUDOK Zrt-vel együttm?ködve 2008/2009-ben a hazai szakképz? intézményrendszer átalakulási folyamatának (az ún. tiszkesedésnek) a kezdetét, els? évét vizsgálta. A projekt az Oktatásért Közalapítvány támogatásával valósult meg, vezette Lannert Judit, közrem?ködött benne Békési Kálmán, Mártonfi György és Sinka Edit.

A magyar közoktatás évek óta komoly hatékonysági problémákkal küzd. Ennek okai közt az oktatásirányítási rendszer szétaprózottságát említik leginkább a szakért?k. A pedagógusok heti kötelez? óraszámának növelése, valamint a 2007 szeptemberét?l egy ún. „közoktatási teljesítménymutató” bevezetése csökkentette az oktatás pedagógusigényét, a nyolc évfolyammal vagy a megfelel? létszámmal nem rendelkez? kisiskolák tagintézményként való kötelez? integrálása pedig az önkormányzatokat is arra késztette, hogy a hatékonyabb intézményi hálózat kialakítása érdekében az eddiginél jobban kooperáljanak. A TÁRKI-TUDOK Zrt. munkatársai azt vizsgálták, hogy vajon a szabályozási és finanszírozási környezet az eddigieknél talán er?teljesebb változása milyen irányba viszi a közoktatási rendszert, milyen stratégiákkal élnek az önkormányzatok. Mit?l t?nik egy megoldás sikeresebbnek, mint egy másik? Három olyan esetet jártunk körbe, ahol a helyi szerepl?k, vagy egy részük, a változásokhoz proaktívan viszonyultak és újszer? - szervezeti és tulajdonosi-fenntartói változásokkal is járó - megoldásokat kerestek.

A Tárki-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ 2010 tavaszán nemzetközi és hazai dokumentumok feldolgozásán, interjúkon és adatbázis elemzésen keresztül készített felmérést a különböz? fenntartású oktatási intézmények finanszírozásának egyes kérdéseir?l. B?vebb információ a kutatás részleteir?l és a készült zárótanulmány a tovább gombra kattintva érhet? el.