TÁRKI-TUDOK
  Keresés  
      

Társadalmi befogadás


Koragyermekkori fejlesztéshez való hozzájutás esélyei a hátrányos helyzetű térségekben

Az iskolázottabbak kétszeresen is előnyt élveznek. Egyrészt mert általában jobban ellátott területeken élnek, másrészt pedig, amennyiben nem, akkor is ők azok, akik kevésbé szorulnak rá a rendszer szűrő-legitimáló funkciójára. Nem véletlen, hogy az iskolázottabb szülőkre jellemző az is, hogy akkor is fejlesztik gyermekeiket, ha azok nem sérültek. Ugyanakkor éppen a leghátrányosabb helyzetű családokban fordul elő, hogy a detektált sérültség ellenére sem fejlesztik a gyermeket.

A fejlesztéshez való hozzájutás esélye a romák körében a legkevésbé méltányos, az iskolázottság, családméretés depriváció változóival kontrollálva is megmarad a roma kisebbségi lét esélycsökkentő hatása, ami a koragyermekkori ellátórendszerben meglévő erőteljes diszkriminációra utal. Nem pusztán elzártan és távolabb élnek az ellátórendszertől, de a romák által lakott térségekben a legleterheltebb a védőnő és itt jut a legkevesebb személyes látogatás is a családokra.

A hátrányos helyzetű kistérségek nagyon eltérő mintázatot mutatnak, ami azt mutatja, hogy nem egyformák, így a térségi megoldásokat sem lehet egy kaptafára végezni. Mind a lakosság összetételét, mind a szülői nevelési habitust, az egészségügyi illetve a koragyermekkori ellátó intézményekkel való ellátottságot, vagy a gyermekkori sérültségek jellegét tekintve is nagyon színes a kép. Nem lehet egy dimenzióra felfűzni őket, így aki hatékonyan akar beavatkozni, annak a helyi sajátosságokkal is tisztában kell lennie. Ez arra is figyelmeztet, hogy az országos méretű, egész pályás programok nem biztos, hogy pontosan meg tudják célozni a leghátrányosabb helyzetű térségek valós igényeit.

vissza  


hírek


Művészek és tanárok együttműködése - Országos kulturális fórum Bukarestben

Németh Szilvia október 27-én fő előadóként vett részt a román Culture and Education szervezet által szervezett országos fórumon, melynek fő témája a művészek és pedagógusok iskolai együttműködése volt az oktatás színvonalának növelése érdekében, valamint kiemelt  figyelem irányult a hátrányos helyzetű térségek tanulóinak motiváció-növelési, és kompetenciafejlesztési lehetőségeire. 

Németh Szilvia a fórumon részletesen bemutatta a T-Tudok Zrt. Kreatív Partnerség programjának Gyergyóremetén működő projektjét, valamint a további fejlesztési lehetőségeket,

melyeket az OECD kreativitásfejlesztési 

programjában való részvétel kínált.  

A teljes program itt található:

 http://culturaineducatie.ro/forumulcie-2017/program/


Kiállítás nyílik a Kreatív Partnerség és a Ludwig Múzeum közös iskolai projektjének keretében

A tavaszi félévben a Ludwig Múzeum művészei bekapcsolódtak a T-Tudok Kretaív Partnerség projektjébe, és a diákokkal együtt tanultak és alkottak az osztálytermekben! 

média-jelenlét


Tagadják a jövőt

F. Szabó Kata készített interjút Lannert Judittal a Vasárnapi Hírekben arról, hogy sokkolják a magyar társadalmat a jövő kihívásai, a döntéshozók viszont a régi rutinokhoz nyúlnak, pedig ahhoz, hogy az oktatás jó irányba változzon, először a felnőtteknek kell tanulni
 


Minden gyerek jó valamiben

Lannert Judittal Mázsár Tamás készített interjút a tehetséggondozásról annak apropóján, hogy nemrég a blogján Tehetséggondozás lufi címmel arról írt, hogy miközben milliárdokat költ el a kormány a tehetséggondozásra hivatkozva, az eredményeket alig vizsgálják. Ha mégis megtennék, akkor lesújtó számokat kapnának, hiszen a tehetséggondozásra fordított hatalmas pénzeknek nemzetközi felmérések szerint alig van hatásuk. Erről, a rossz pedagógusokról, a gyerekek túlterheltségéről és az egyházi iskolák elitizmusáról is szól az interjú.


  1035 Budapest, Vihar utca 18. telefon: (+36 1) 887 4851, info@t-tudok.hu