TÁRKI-TUDOK
  Keresés  
      

Szakirodalmi ajánló


Hatások és különbségek

Herczeg Bálint Az iskolák közötti különbségek mértékének mélyebb vizsgálata című tanulmányaeredményei alapján a hazai iskolák közötti jelentős teljesítménykülönbségek leginkább az iskolában tanulók eltérő társadalmi és gazdasági hátteréből eredeztethetőek, a diákok családi hátterében megfigyelhető különbségek, és így az iskolák teljesítményében megfigyelhető különbségek pedig összefüggenek az iskola földrajzi elhelyezkedésével. Például a nagyobb gazdasági erővel rendelkező kistérségekben általában jobb eredményt érnek el az iskolák tanulói, míg a kistérségen belüli magas földrajzi szegregáció negatívan hat a diákok és ezen keresztül az iskola teljesítményére.

Az empirikus vizsgálat során újabb megerősítést nyert az a súlyos állítás, hogy az iskolarendszer általánosságban nem képes ellensúlyozni a diákok otthonról hozott különbségeit, ám arra utaló eredmények is születtek, hogy a tanári, pedagógiai munka magas minősége meg tudja törni a szinte determinisztikus rossz háttér-rossz iskolai teljesítmény kapcsolatot, azaz az iskola környezete alapján várt eredményességtől való pozitív (vagy negatív) eltérések az iskolavezetés felkészültségétől (végzettség, tapasztalat) függnek. Kimutatható a tanárok továbbképzésének jótékony hatása, és az, hogy az igazgató tapasztalata és elégedettsége a tanári karral általában pozitívan hat a 6. és 8. évfolyam eredményeire.

Nahalka István és Zempléni András vizsgálata (Hogyan hat az iskola/osztály tanulóinak heterogén/homogén összetétele a tanulók eredményességére) gyenge összefüggést mutatott ki a tanulócsoportok összetétele és a tanulási eredményesség között, a homogénebb csoportokban általában jobban teljesítnek a diákok. A kapcsolat azonban nem erős, és nagy valószínűséggel jórészt az okozza, hogy az iskolák még az azonos társadalmi helyzetben lévő tanulók között is tudnak szelektálni felvételkor, valamint a tanulócsoportok összetételének megformálásakor. Ezt a feltételezést erősíti az az eredmény, hogy a jó képességű tanulók teljesítménye csak gyenge kapcsolatban áll azzal, hogy mennyire heterogén osztályban tanulnak, tehát nem volt megfigyelhető az a jelenség, hogy a gyengébb tanulók lehúzzák jobb képességű társaikat.

Fontos eredmény, hogy az osztály összetételének akkor van nagy valószínűséggel jelentősebb hatása az egyes tanulók tanulási sikereinek biztosítására, ha a pedagógus kevésbé képes jó módszerekkel, megfelelő pedagógiai tevékenységgel ellensúlyozni az esélyegyenlőtlenségből eredő hatásokat. Hatékonysági szempontból tehát nem bizonyított, hogy érdemes homogén csoportokat oktatni, az esélyegyenlőség megteremtése szempontjából viszont elsődleges a szelekció, és elsősorban a szegregáció megszüntetése, mely megvalósulása esetén komoly kihívás elé fogja állítani a hazai pedagógusokat.

 A harmadik tanulmány (Csullog Krisztina, D. Molnár Éva és Lannert Judit: A tanulók matematikai teljesítményét befolyásoló motívumok és stratégiák vizsgálata a 2003-as és 2012-es PISA-mérésekben) azt vizsgálta, hogy a diákok belső motivációja és tanulási stratégiája mennyiben magyarázhatja a hazai diákok 2012-es PISA matematika teszten elért, a korábbi méréshez képest romló teljesítményét. A diákok motivációjából, a feladatokhoz, problémákhoz való hozzáállásukból nem csak tanulói szinten érdekes eredmények bontakoznak ki, a válaszok fontos tanulságokat hordoznak a hazai közoktatás állapotára, működőképességére tekintve is.

Illusztratív eredmény például, hogy atanulási stratégiák vizsgálata szerint a magyar tanulók arra törekednek, hogy az elsajátítandó ismereteket többszöri ismétlés révén rögzítsék, arra azonban már kevesebb energiát fordítanak, hogy az információk között összefüggéseket, kapcsolatokat keressenek, ami utalhat a kompetencia alapú oktatás hiányára.

Súlyos eredmény továbbá, hogy az, hogy mennyiben bíznak a tanulók abban, meg tudják-e oldani az egyes matematikai feladatokat, egyrészt függ attól, milyen szociális és környezeti háttérrel rendelkeznek, másrészt milyen lehetőségeik vannak otthon a tanulásra, illetve harmadrészt, hogy milyen magas iskolai végzettséggel rendelkeznek a szülők. Minél jobb háttérrel rendelkezik egy tanuló, annál jobban bízik abban, hogy sikeresen meg tudja oldani a különböző matematikai feladatokat, az önbizalom pedig pozitívan hat arra, hogy tényleg meg tudja-e oldani a feladatot.

Összességében az a kép bontakozik ki, hogy a tanulók különórákon és otthon, a szülők segítségével próbálják kiegészíteni a nem kielégítő iskolai matematikaoktatást, ami a környező országokéhoz képest szűk órakeretben történik, kis hatékonyságú memorizáló stratégiát alkalmazó oktatással.

vissza  


hírek


Művészek és tanárok együttműködése - Országos kulturális fórum Bukarestben

Németh Szilvia október 27-én fő előadóként vett részt a román Culture and Education szervezet által szervezett országos fórumon, melynek fő témája a művészek és pedagógusok iskolai együttműködése volt az oktatás színvonalának növelése érdekében, valamint kiemelt  figyelem irányult a hátrányos helyzetű térségek tanulóinak motiváció-növelési, és kompetenciafejlesztési lehetőségeire. 

Németh Szilvia a fórumon részletesen bemutatta a T-Tudok Zrt. Kreatív Partnerség programjának Gyergyóremetén működő projektjét, valamint a további fejlesztési lehetőségeket,

melyeket az OECD kreativitásfejlesztési 

programjában való részvétel kínált.  

A teljes program itt található:

 http://culturaineducatie.ro/forumulcie-2017/program/


Kiállítás nyílik a Kreatív Partnerség és a Ludwig Múzeum közös iskolai projektjének keretében

A tavaszi félévben a Ludwig Múzeum művészei bekapcsolódtak a T-Tudok Kretaív Partnerség projektjébe, és a diákokkal együtt tanultak és alkottak az osztálytermekben! 


T-Tudok a PISA 2015 konferencián Szlovákiában

Németh Szilvia, a T-Tudok igazgatója is előad a jövő héten Pozsonyban szervezett Our tower of education will stand or fall? című PISA konferencián, ahol a kreativitás és kritikai gondolkozás szerepéről fog beszélni, és arról, hogyan fejleszthetők ezek a képességek az oktatásban. A konferenciát a  Hanns-Seidel Alapítvány és a Bél Mátyás Intézet szervezi.


Megjelent a Public Education in Hungary: Facts and Figures 2014/2015 kötet

A Public Education in Hungary: Facts and Figures címet viselő angol nyelvű kiadvány azt a célt szolgálja, hogy a külföldi érdeklődők (szakemberek és újságírók) megismerkedhessenek a hazai oktatásügy alapvető tényeivel

Kattintson ide a teljes kiadványért!


Kreatív Partnerség programindító művész és tanártréning Gyergyóremetén

Paul Collard a Creativity, Culture and Education (CCE) igazgatója és Németh Szilvia a T-TUDOK Zrt. ügyvezető igazgatója 2016.szeptember 27.-étől október 4.-éig Kreatív Partnerség programindító művész és tanártréninget tartottak a   gyergyóremetei Fráter György Általános Iskolában. 


”The International Conference on the Fostering and Development of Talent”

Németh Szilvia, a T-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Zrt. ügyvezető igazgatója 2016. szeptember 13.-án előadást tartott a ”The International Conference on the Fostering and Development of Talent” elnevezésű nemzetközi konferencián Pozsonyban. A szekcióban kiemelt figyelmet kapott a T-TUDOK Zrt. által adaptált Kreatív Partnerség Magyarország program sikere.

média-jelenlét


Tanulópénz: Elindult Lannert Judit oktatáskutató blogja!

Oktatáskutatóként létezem majdnem harminc éve. Blogomban aktuális problémákat boncolgatok a tények segítségével. Mindig is nagyon érdekelt, hogy mi miért történik, és hogyan lehetne jobban csinálni. Tanulni ugyanis nagyon jó dolog, de mintha a mai iskola éppen el akarná venni a kedvünket tőle. Remélem ezzel a bloggal egy kicsit hozzájárulhatok ahhoz, hogy újra ráérezzünk a tanulás örömére és a hibáinkból is tanulva ne fizessünk túl sok tanulópénzt.


  1035 Budapest, Vihar utca 18. telefon: (+36 1) 887 4851, info@t-tudok.hu